A Szabadbattyáni Cifrakert Óvoda és Bölcsőde ( továbbiakban : szervezet[1] ) közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének szabályzatát a panaszokról és közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) valamint a szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján a következők szerint határozom meg

I. ÁLTALÁNOS  RÉSZ

1. A szabályzat célja

A szabályzat célja a szervezet tevékenységével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések – a Panasztv. -ben foglaltak szerinti – kivizsgálására vonatkozó szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a kivizsgálás eredménye és az annak alapján hozott intézkedések indokoltak és megalapozottak legyenek.

2. A szabályzat hatálya

a.) A szabályzat hatálya nem terjed ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) hatálya alá tartozó ügyekkel összefüggésben benyújtott beadványokra, kérelmekre, egyéb

b.) A szabályzat nem vonatkozik a szervezet azon döntéseire, intézkedéseire, amelyek más szervezetek eljárása – így különösen bírósági, közigazgatási eljárás – során vizsgálhatóak felül.

A szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni a szervezethez benyújtott, illetve az illetékességből áttett,

c.) a szervezet tevékenységével és munkatársaival,

d.) a szervezet által megkötött közszolgáltatási szerződéssel, annak teljesítésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálata során,

3. A panasz és közérdekű bejelentések kivizsgálására jogosultak

Szervezetünknél a  panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálására a következő szervezeti egységek, munkatársak jogosultak:[2]

1. ____________________
2. ____________________

II. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Panasz: A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentés: A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

III. A PANASZ ÉS A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK KEZELÉSE, KIVIZSGÁLÁSA

1. A panasz és közérdekű bejelentések kezelése

1. Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben a szervezetünkhöz.
2. A szervezetünkhöz érkező bejelentés megtehető:
   • szóban: személyesen vagy telefonon, amelyet a szervezetünk jogosult és köteles írásban rögzíteni.
   • írásban: postai vagy elektronikus úton a jegyzo@szabadbattyan.hu, hivatal@szabadbattyan.hu e-mail címeken.
3. A személyesen tett közérdekű bejelentést a szabályzat 1. számú mellékletében foglaltak szerint kettő példányban írásba kell foglalni és az egyik példányt a közérdekű bejelentő számára át kell adni.
4. Ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elbírálására nem a szervezetünk  jogosult, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Ha a közérdekű bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotói hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervnek is meg kell küldeni.
5. A panaszt és a közérdekű bejelentést – ha Panasztv. eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.
6. Ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézését megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és a vizsgálat meghosszabbítása indokainak egyidejű megjelölésével – tájékoztatni kell. A panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésének határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a hat hónapot.
7. Szervezetünk az ügyben illetékes munkatárs a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi.
8. Szervezetünknél az ügyben eljáró munkatárs a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor – a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével – a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.
9. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a panaszost vagy közérdekű bejelentőt szervezetünk szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
10. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.
11. A panasz vizsgálata mellőzhető a j) pontban meghatározott eseten kívül akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panasz vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.
12. Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát a szervezetünknek mellőzni kell.
13. Az l) pontban meghatározottak alkalmazásától el lehet tekinteni és ebben az esetben a panaszt vagy közérdekű bejelentést meg kell vizsgálni, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.
14. A panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai – az o) pontban foglaltak kivételével – csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.
15. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt, és
    1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
    2. valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Ha a közérdekű bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a közérdekű bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

2. A panasz és közérdekű bejelentések kivizsgálása

1. A panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálása során a panasz tárgyára vonatkozó esetleges külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
2. A panaszt, közérdekű bejelentést tartalma alapján kell kivizsgálni. A szervezet vagy a szervezeti egység vezetője a beadvány tartalmától függően dönti el, hogy azt panaszként, vagy közérdekű bejelentésként kell-e kezelni. A panasz vagy közérdekű bejelentés tartalmától függően az ügyben eljáró (jogosult) munkatárs – kizárólag a panasz megfelelő érdemi elintézése érdekében – kiegészítő adatokat is kérhet a sérelmezett üggyel kapcsolatban a panaszt vagy bejelentést tevő személytől.
3. A 22. § (6) bekezdése rendelkezik azokról az esetekről, melyek során a panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető. Ezekben az esetekben a vizsgálat mellőzéséről a szervezet vezetője dönt. Az adott témakörben többszörösen ismétlődő panasz, közérdekű bejelentés kivizsgálásáról szintén a szervezet vezetője dönt. A döntéséről a panaszost tájékoztatni kell.
4. A panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálása során a -ben foglalt eljárási szabályok szerint és határidők betartásával kell eljárni. A panasz és közérdekű bejelentés kivizsgálásáért a panasz, illetve közérdekű bejelentés tartalma szerint érintett szervezeti egység, munkatárs felelős. A panasszal, közérdekű bejelentéssel kapcsolatos döntéshozatalban nem vehet részt a szervezet olyan alkalmazottja, aki a sérelmezett intézkedésben vagy döntésben részt vett.
5. A panasz, közérdekű bejelentés kivizsgálása során az eljáró szervezeti egység vezetője, munkatárs a szervezet más szervezeti egységétől, munkatársától iratok, adatok rendelkezésre bocsátását kérheti. Amennyiben a panasz, közérdekű bejelentés tartalma indokolja, helyszíni ellenőrzést is kell tartani, mely során vizsgálni kell a panaszban, közérdekű bejelentésben foglaltakat. Hiányosság, szabálytalanság megállapításakor vizsgálni kell annak okát, az érintett(ek) személyi felelősségét.
6. Amennyiben a panasz, közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi, a panaszost, bejelentőt meg kell hallgatni. A meghallgatásra a szervezet épületében került sor, és arról a 2. számú mellékletben szereplő tartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni. Kivételesen indokolt esetben – a bejelentő kérésére – a jegyzőkönyv egyéb helyszínen is felvehető.
7. Amennyiben a panasz vagy közérdekű bejelentés a szervezettel jogviszonyban lévő személyre vonatkozóan érkezik, azt a panasszal érintett személy felett munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője személy részére is meg kell küldeni. A munkáltatói jogkört gyakorló személy jogosult megtenni annak szükségessége és megalapozottsága során a panasszal érintett személlyel szembeni munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, illetve büntetőjogi intézkedéseket.
8. A szervezetre, annak működésére vonatkozó panasz, illetve közérdekű bejelentés és annak alapján történt szabálytalanság észlelése esetén a szervezeti integritást sértő események[3] kezelésére vonatkozó szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni.
9. A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

• a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
• a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
• az okozott sérelem orvoslásáról és
• indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

1. A panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor – a minősített adat, illetve a törvény által védett titok kivételével – a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az indokok megjelölésével a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul írásban értesíti.

A panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálásáról, illetve a tett intézkedésekről a panaszt, közérdekű bejelentést kivizsgáló szervezeti egység, munkatárs köteles a jelen szabályzat 3. számú mellékletben és a 4. számú mellékletben foglalt tartalommal  nyilvántartást vezetni.

A szervezet a kontrolltevékenység keretében rendszeres időközönként áttekinti a beérkezett panaszokat, közérdekű bejelentéseket, értékeli az azokra adott válaszokat annak érdekében, hogy folyamatosan módosítsa tevékenységét a panaszok megelőzése, csökkentése érdekében.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének szabályzata 2025. január 1 napján lép hatályba.

A szervezet vezetőinek kell gondoskodni, hogy a közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének szabályzatában foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzat 5. számú mellékletében szereplő megismerési nyilatkozaton aláírásukkal igazolják a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

Szabadbattyán, 2025.01.08.

                                                                                                                                                                                                                                                        szervezet vezetője

[1]Lehet: területi önkormányzat, települési önkormányzat, hivatal, intézmény, költségvetési szerv, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, köztulajdonban sorolt gazdasági társaság

[2] Amennyiben a panasz, bejelentés tárgya szerint egyértelműen nem állapítható meg a kivizsgálásra jogosult szervezeti egység vagy személy, akkor arról a szervezet vezetője dönt.

[3] A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet   6. § (4) bekezdése. Megállapította: a 13/2023. (IV.18.) Korm. rendelet 16. § (1). Hatályos 2023. V.3-tól.